Épületek villamos felülvizsgálata
Az épületek biztonsága miatt a mindenkori szabványok, előírások villamos biztonságtechnikai felülvizsgálatok elvégzését írják elő. A szükséges vizsgálatok elvégeztetése az Országos Tűzrendészeti Szabályzat előírásai szerint a létesítmény üzemeltetőjének kötelezettsége, de a felülvizsgálatot nem hatóság, hanem szakmailag jól felkészült, képzett szakemberek végzik. A vizsgálat célja, hogy felmérje a villamos berendezések állapotát, feltárja és rögzítse a tűz- és balesetveszélyt magukban rejtő hibákat, adjon útmutatást a feltárt hiányosságok kijavításának módjára. Ebben a felelősségteljes munkában tudunk az Ön partnere lenni.
Gyakran előfordul, hogy a villamos berendezés üzemeltetője nem ismeri az épület villamos hálózatát vagy annak állapotát, a biztosító- és kapcsolókészülékek, vezetékek és kábelek terhelhetőségét. A villamos felülvizsgálat ezekre a szakkérdésekre is választ adhat.
A vizsgálatok közül a legfontosabbak:
◊ az érintésvédelem szabványossági felülvizsgálata,
◊ a villamos berendezések időszakos szabványossági felülvizsgálata,
◊ a villámvédelem szabványossági felülvizsgálata,
◊ az első (üzembe helyezés előtti) felülvizsgálat.
Az érintésvédelem szabványossági felülvizsgálatok elvégzésének gyakoriságát, az MSZ 2364-610 és a 22/2005. (XII.21.) FMM rendelet határozza meg, az előírások szerint a
◊ kommunális létesítmények, lakóépületek, nyaralók, valamint a 30 kW-nál nem nagyobb névleges csatlakozású ipari és kereskedelmi létesítmények villamos berendezéseit 6 évente,
◊ minden más helyen 3 évente,
◊ új létesítmény villamos berendezéseit az üzembe helyezés megkezdése előtt kell elvégeztetni.
Bővítéskor a 25 A-nél nagyobb névleges áramerősségű áramköröknél a bővítéssel érintett rész vizsgálatát soron kívül el kell végeztetni.
A villámvédelmi szabványossági felülvizsgálat gyakoriságát a 26/2005. (V. 28.) OTSZ BM rendelet, valamint az ÖTM 9/2008. (II. 22.) rendelet határozza meg. Az előírások az épület tűzvédelmi besorolása alapján az alábbi gyakoriságot írják elő:
◊ „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben és szabadtereken legalább 3 évenként,
◊ „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben és szabadtereken legalább 6 évenként,
◊ „D” és „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben és szabadtereken legalább 9 évenként.
Az épület villámcsapás elleni elsődleges védelmét a megfelelően kiépített és felszerelt villámhárító rendszer biztosítja, ennek műszaki követelményeit előírások és szabványok írják elő. A megfelelően kivitelezett villámhárító feladata, hogy az épületet a villámcsapás okozta mechanikai és termikus hatásoktól óvja meg úgy, hogy a villámáramot a felfogó, levezető és földelő elemeken át vezesse le. Megfelelő villámhárító kiépítése az épület létesítési költségeihez képest rendkívül alacsony költségigényű.
A villámcsapás – a szakszerűen szerelt és karbantartott villámhárító által kivédett elsődleges hatáson túl – további káros hatásokat is előidéz. A villámáram egy része az épület villamos hálózatába hatolva rövid idejű, de viszonylag nagy energiatartalmú feszültséghullámot idéz elő, ez az érzékeny berendezéseket (számítógép, tv, a korszerű elektronikával szerelt egyéb eszközök, az intelligens ház elektronikája stb.) tönkreteheti, szerencsétlen esetben akár tüzet is okozhat. Ez a villámcsapás másodlagos hatása. A másodlagos hatás ellen megfelelően méretezett és felszerelt, különböző, egymásra épülő fokozatú túlfeszültség-védelmi eszközök nyújtanak védelmet. A villámhárító felszerelése – a másodlagos hatások ellen védelmet nyújtó készülékek nélkül – nem nyújt megfelelő védelmet. A lökőhullámok ellen védelmet nyújtó eszközök felszerelése – ezek fokozatától függően – a villamos elosztóban a villamos energia betáplálási pontjánál, illetve közvetlenül a védett készülékeknél szükséges. Vállaljuk az épület másodlagos villámcsapás ellen védelmet nyújtó rendszerének a kialakítását, ebben is az Ön partnere kívánunk lenni.
Amennyiben sikerült felkeltenünk érdeklődését, ide kattintva lépjen kapcsolatba velünk!